Legfrissebb Trabant túra: Kaukázusok

Autós túraszervezés, túrázási és felkészítési tanácsok - 4. rész

Hogyan Bamakozzunk Kis Költségvetésből - 4. rész

Cikkem ezen része, a túrák és az expedíciók során alkalmazott helyzet meghatározási és térképészeti tudnivalókat foglalja össze és próbál segítséget nyújtani a kezdőknek.

Elsősorban a Budapest-Bamako és a többi hozzátartozó rendezvényhez pl. Kalandrally bajnokság, optimalizáltam, de bármily más önálló autós túrákhoz, kalandokhoz is mutatok opciókat.

Kezdjük a legegyszerűbbel.

Kérdezzük meg a helyit, hogy hol vagyunk.

Meg kérdezzük azt, hogy merre van az amerre menni akarunk.

Ha emberünk visszakérdez, hogy erre az információra az Országos Vetületi Rendszerben, vagy inkább WGS84-ben adjon választ, akkor próbáljunk felébredni, mert ilyen nincs.

Még ha beszeljük is a helyiek nyelvét, adott esetben, esetileg a Franciát, akkor is valószínű hogy mondjuk két helyi abban még egyetért, hogy hol vagyunk, de abban, ahova menni akarunk és az odajutás módjában tuti közöttük is vita lesz.

Tehát ne csüggedjünk, hanem elővéve papír alapú térképeinket győződjünk meg a térképolvasási képességükről.

Miután hozzá értően végigtapogatták a papírunkat és a hátoldalon lévő magyar nyelvű jelmagyarázatra egyértelműen ráböknek, hogy itt vagyunk, akkor higgadjunk le. Most nem álmodunk. Ez a valóság.

Tehát a helyi infó csekély értékű, legjobb esetben barátkozás erejéig alkalmaznám. De minden esetben megtámogatom valamivel. Mondjuk egy IGN gyártmányú francia katonai térképpel+iránytűvel.

Számunkra ez még sajnos nem az a szint amivel célba jutunk a verseny végén. A papírtérkép és a helyi segítség legyen a listánk végén, tartalékban.

Magam is elszontyolodott vagyok ez ügyben mert sajna nagyon sok játékot rontott meg a digitalizáció és a műholdas helyzetmeghatározás.

A hajdan-volt szegedi Land Rover fesztiválok fénykorában a Hard Tura összesorsolt csoporttagjai a versenyfeladatok lapjának felvétele után, motorháztetőre fektették a megyetérkepét és megbeszélték:

Én Józsi vagyok sziasztok, emellett a pont mellett van tanyám, ide én vezetlek Benneteket.

Szervusztok engem Istvánnak hívjátok a helyi áramszolgáltatónak dolgozom, ennek az erősáramú vezetéknek a nyomvonala az én területem, itt én szeretnék elöl menni.

Mire a verseny, húsz óra múlva véget ért, mindenki ismert mindenkit. Mindenki tevékenyen részt vett a versenyen és ha mégse nyertünk, az csak rajtunk múlott.

A GPS megjelenésével az egész elment az örök vadászmezőkre.

A legnagyobb autóval jövőnek volt a legokosabb GPS-e, az előre állt, mindenki ment utána, nyelte a port, senki nem beszélt senkivel és majd a célban kiderült, hogy melyik csoportnak volt a legokosabb gépe.

Na de hát letűnt korok...

Lássuk mi az a

Global Positioning System.

A GPS egy olyan mesterséges holdakon alapuló navigációs rendszer, amelynek segítségével a földfelszín bármely pontján, vagy a földi légkörben, tetszőleges időpontban, az időjárástól függetlenül, gyorsan, pontosan meghatározhatók a navigációhoz szükséges adatok: a pillanatnyi tartózkodási hely, a pillanatnyi sebesség és az időpont.

Ez itt tiszta sor semmi bonyolítás nincs bennem

Nézzük, min alapul a működése.

A mesterséges holdak rádióadó és vevőkészülékkel, számítógéppel és több atomórával vannak felszerelve. A hold kódolt rádiójele segítségével meghatározható mind a hold-vevő távolság, mind a hold helyzete a mérés pillanatában. A látható mesterséges holdak pillanatnyi helyzetéből, és a hold-vevő távolságokból térbeli hátrametszéssel meghatározható a földi vevő helyzete egy térbeli derékszögű koordináta-rendszerben.

Még megfelelő mennyiségű újraolvasással ez is érthető igaz?

Akkor bontsuk ki:

A Föld felszínén vagy az a fölött levő pontok helyzetét általában ellipszoidi földrajzi koordinátákkal adjuk meg. Valamely felületi pontban az ellipszoid felszínére merőleges egyenesnek (normális) az egyenlítő síkjával bezárt szögét nevezzük ellipszoidi földrajzi szélességnek, angol neve: latitude, rövidítése: lat.). A normálison átmenő, és az egyenlítő síkjára merőleges sík (az A pont meridiánsíkja) és a kezdőmeridián síkja által bezárt szöget a pont ellipszoidi földrajzi hosszúságának nevezzük, angol neve: longitude, rövidítése: long.). A földrajzi koordináták előjeles mennyiségek. A szélesség előjele pozitív az egyenlítőtől északra, délre pedig negatív. A hosszúság Greenwichtől keletre pozitív, nyugatra negatív, Magyarországon tehát mindkét koordináta pozitív előjelű. Az A pontnak az ellipszoid felszínétől a normálison mért h távolságát a pont ellipszoid feletti magasságának nevezzük.

Uff! Öregszem, remélem nem kevertem el őket.

Tehát megvannak a koordinátáink.

Ezeket bizonyos fajta koordináta rendszerben kell megadnunk, hogy mindenki számára kezelhetőek legyenek.

Teljesen természetes, hogy hajdan a szemben álló feleknek eszébe se jutott egymásnak leadni a drótot az általuk alkotott térképek koordináta-lépték és vetületi rendszerekről.

Boldog, boldogtalan alkotott egy sajátot.

Felejtsd el, hogy az orosz katonai térkép, bár lehet, hogy Magyarországot ábrázolja semmiben nem egyezik a mi csakis magyar Egységes Vetületi Rendszerünkkel.

Nagy levegő! Sziasztok ismét, akik még ezen tudományos alapokra helyezett szöveg után is maradtatok olvasómnak.

Miért is volt ez? Mert egyrészt bizonyítani akartam magamnak, hogy az állandóan bohócot játszó énem, még ilyen súlyos dolgokra is képes.

Másrészt muszáj volt egy kicsit megszelektálni a népet. Aki ennyi kicsi gondolkozni való igényére már lekoccolt innen, az még lehet a csapatotok legkiválóbb tagja, pl. a konyha teendők ellátása terén.

De aki ezzel nem birkózott meg, az ne akarjon Afrikában felelősséggel navigátort alakítani.

Ezek után visszatérek megszokott konyhanyelvemhez és próbálok az eligazodásban segíteni.

Mi is volt a felvetett probléma?

A térképek felhasználása digitális környezetben, illetve maguknak a térképeknek a sokféle vetülete, georeferálása, területtorzulások.

Én tudom jelentenek ezek a fura szavak, de Ti inkább képzeljétek el a földünket úgy, mint egy görögdinnyét, akire kicsi korában ráültek.

Most pedig próbáljuk meg négyzetekkel beborítani a felszínét. Nem megy, igaz?

Sehogy nem fekszenek fel rá azok a lapok amik a kezünkben térképnek néznek ki.

Jó. Akkor vágjuk fel cikkekre a dinnyénket, tegyünk egy cikket az asztalra és addig húzogassuk minden irányba, ameddig az ki nem lapul és nem ad ki egy négyzetet.

Na, így készül a térkép is. Csak éppen minden nép és minden kor másképp csinálta és csinálja.

Miért is fontos ez neked, mint leendő Bamakosnak?

Mert a GPS-ed menü rendszerében sok száz szisztéma fel van sorolva, és abszolút nem mindegy hogy a kapott esti szálláshely koordinátáit Mauritániában vagy Kazah területen jeleníti meg a GPS-ed.

Meg ha sokkal kisebb az ínkorrekció, akkor sem egészséges annak a nemtudása, hogy az útkereszteződés előttünk van-e, vagy mögöttünk.

A legprimitívebb kézi GPS jelvevő is Europától, Hongkongig bezárólag rengeteg ilyen opcionális beállítással rendelkezik. Mi próbáljunk ráhangolódni a WGS84 elnevezésű szabványra, ami egy bizonyos fajta kiterjesztés és rendelkezik egy hozzárendelt koordináta rendszerrel.

Ez még mindig csak a bevezető rizsa volt, most kezdődik a lényeg.

Milyen térképeket is kell majd kezelnünk és mivel is fogjuk őket kezelni?

Alapvetően kétféle térképtípusba szerelmesedjünk bele. Az egyik a topo, azaz topográfiai térkép, a másik úgy nevezem, hogy road-map, azaz az úthálózatokat, utca-házszámokat preferáló típus.

Logikus, hogy az orangután rezervátumot a szavannán a topo típusúval fogom keresni, az esti hotelemet meg Nuki-csuki-ban (kezdők kedvéért Nouakchott, Mauritánia fővárosa) a road-map al.

Mondjuk ebben van némi irónia, mert Nouakchott éppúgy „vadrezervátum”.

A topo térképek jellemzően tereptárgyakkal, szintvonalakkal, földutakkal vannak zsúfolva, amíg a road-map-ek az utcanevek szintjéig nagyíthatóak.

A topok esetén ne várjuk el, hogy minden esetben navigálni fog, és nem egy minőségi road-map az amelyik nem tud navizni.

Közben kiborult a bili a lektoromnál, megvétózta az agyonbonyolított bevezetésemet.

Ez igaz is. Nekem csak azért fontos, hogy a készüléketek menürendszerében lévő opciókkal tisztában legyetek, mert bizony velem is előfordul néha, hogy a készülék a hátizsákban, vagy zsebben, egyszerűen elnyomkodódik. S, aztán tiszta cumi, hogy mit hova kellene visszaállítani.

Tehát a koordinátákkal, a mértékegységekkel, a WGS84 mibenlétével célszerű tisztában lenni.

Lesz még máson is agyalni valónk Afrikában, ne ott kelljen internetet keresni, hogy az alapokkal megismerkedjünk.

Ismerkedjünk viszont a lektorom egy nagyon jó ötletével, a „hármas-egységgel”.

Ez áll elsősorban a készülékünkből, a benne lévő térképből és a használt keretprogramból.

A készülék nem minden esetben egy darabból áll az esetben ha a GPS-ünket egy kábelen keresztül a laptoppal kommunikáltatjuk.

De, mint mindig szoktam volt mondani: kezdjük az elején.

2015-ben az első afrikai etap napján Tangerben keringettem a sofőrömet. Minden egyes lépcsőn felmászattam volna a Trabit, minden egyirányú utcába, szemközti irányba próbáltam beüldözni a gépest. A legjobb GPS vevővel katonai magnéziumházas laptoppal rendelkeztem és vadonat újonnan vásárolt térképszoftvereim voltak. Ki a Király, ha én nem?

Szóval semmire se mentem az egész túlépített hóbelevanccal!

Megoldásképpen legegyszerűbb volt az akkor még működő WorldGate Kft.-ét szidni, hiszen csakis a vásárolt térképekkel lehet gond.

Ezzel mások is így lehettek, mert a 2016januárjában az általam rendezett Tisza-Tó rally, paint ball puskás feladatához többen kérték céltáblának a Benedek Lacit.

Mielőtt még a WorldGate-ra ráhúzom a vizes lepedőt, egy ilyen túrán vagy expedíción nem elég annyi hozzáértés, hogy „nyálazd” meg Fiam vastagon a tappancsot mielőtt felteszed a készüléket a szélvédőre, pötyögd be a címet és menj addig amíg az nem mondja: Megérkezés a célhoz...

Három lépésben felépítve megmutatom, hogy építettem fel én egy elfogadható és számtalan tartalék eshetőséggel rendelkező rendszert.

Az alap egy kivénhedt és agyonüthetetlen Nokia navigátor, vagy X-press music. Ezeréves készülék, de a gyár adott hozzá masszív szélvédőre fogatható gyári tartót és szivargyújtó töltőkábelt is.

Az enyémek merthogy darab-darab, nekem több is van belőle, ócskapiacon beszerezve, kb.10 euro per darab. Szerencsés esetben a mikró SD is benne van.

Még otthon, gépen belépek a Nokia fiókomba, csatlakoztatom a készülékemet, szimpla USB micron-n kommunikál és rátöltöm az európai térképeket, valamint amit csak találok Afrikából.

2016 januárjában Csaba a navigátorom ezzel a zsebtelefonnal kisujjból kirázta egész Marokkót.

Ennyi. Ott, ahol én egy évvel korábban a full-full felszereléssel elbuktam.

Ez egy nem túl nagy memóriát befoglaló térképrendszer, pár giga pl. egész Európa.

Erős a gyanúnk, hogy ennek az alapnak a felhasználásával készülhetett az Android market-ből ingyen letölthető Here We Go.

Kicsit átdolgozták a symbian rendszert, hogy megegye az androidos okosteló, vagy éppen a tablet.

Többletként annyit látunk rajta, hogy pl. Rómában a Colosseum-ot egy 3D rajzzal is jelölik, Pisa-ben ferde torony, Párizsban, Eiffel a 3D rajz. Plusz éttermek, szálláshelyek és a hülye reklám.

Sokkal nagyobb tárhelyet kíván, de sokkal többet nem ad. Ha letöltjük, próbáljuk meg a térképanyagot a mikró SD-re tölteni. Egyes készülékek engedik, mások nem.

Viszont itt már bővebb az afrikai országok listája. Mauritánia, Mali bizonyosan benne van, és én használtam, teszteltem az idén 2017 tavaszán Tunéziában. Még bizonyos jelentősebb sivatagi pisztek is szerepeltek rajta.

Ez a navigációs rendszerem második lépcsője.

A harmadik kimondottan a Bamakora lett építve.

Garmin alapú, mert a pályaíró is azzal dolgozik. A kézi GPS egy kábelen laptoppal kommunikál.

A térképek a mapsource és az N-route keretprogram használatával a laptop nagyobb kijelzőjén jelennek meg és sokkal jobban használhatóak. Itt is szükséges a navigátor jelenléte mert a vásárolt térképeink nem mindegyike navigál.

A használatuk egy kis gyakorlással nem bonyolult. Itt menteném fel Benedek

Urékat az előzőleg statáriális kivégzést követelő vádak alól. Az általuk forgalmazott térképcsomag, több típusú, különböző felbontású, nem ritkán egymással területileg fedésben lévő térképanyagot tartalmaz. Amennyiben gyakorlás és ismerkedés nélkül a térképbeállításokban, minden szelvényben benn hagyjuk a pipát, akkor a készülékünk akár a végtelenségig képes lesz el-homokórázni, anélkül hogy munkára tudnánk kényszeríteni. Ugye mi minden van a Beállításokban? Ha most tényleg csak Tangerben veszed elő az anyagot, akkor nem leszel képben, hogy a rövidítések közül melyik térképszelvényre nincs szükséged. Marokkóban, halál fölöslegesen kulminál a bekapcsolt Timbuktu, avagy Dakar utcaszinten.

Ezeket a térképszelvényeket, ki kell kapcsolni.

Tehát összeállt a hármas-egységünk, egyrészt a készülék, keretprogram, térképanyag egységként, valamint elővezettem három teljesen különböző rendszert, mobilteló, tablet, kézi GPS+ laptop viszonylatban.

Jöjjenek a hibalehetőségek, a gyakorlati felhasználási útmutatók és a megvádolt szakértők megjegyzései.

Elsősorban kiborult a bili a lektoromnál, megvétózta az agyonbonyolított bevezetésemet.

Az ellipszoidi földrajzi szélesség még elfogadható volt számára, de a „normális” az már nem normális, hogy ezt a nyakatokba öntöm. Szerinte az egész alapfogalmi kérdések feleslegesek, egyikőtök se az ELTE-re készül, hogy földmérő lehessen belőle.

Ez igaz is. Nekem csak azért fontos, hogy a készüléketek menürendszerében lévő opciókkal tisztában legyetek, mert bizony velem is előfordul néha, hogy a készülék a hátizsákban, vagy zsebben, egyszerűen elnyomkodódik. Vagy esetleg valami túl okos hozzáértő kezébe kerül aki véletlenül átállítja. S-aztán, tiszta cumi, hogy mit hova kellene visszaállítani.

Tehát a koordinátákkal, a mértékegységekkel, a WGS84 mibenlétével célszerű tisztában lenni. Mint pl. azzal is, hogy a koordinátákat több formátumban is megkaphatjuk. Van fok-fokperc-fokmásodperc formátum is, de mindezt részlegesen tizedes törtekkel is szokás meghatározni.

Ha a cimborád a sivatag meghatározott pontján vár majd Téged benzineskannával a kezében, célszerű ugyanabban a formátumban megadni a GPS-ed számára a koordinátákat, mint ahogy a cimborád küldte őket.

Lesz még máson is agyalni valónk Afrikában, ne ott kelljen internetet keresni, hogy az alapokkal megismerkedjünk.

Ismerkedjünk meg inkább egy másik lektorommal, Molnár Márk-al, avagy a „Márk”-a-Szervizzel.

Teljesen tehetségtelen a fószer, mert még egyetlen versenyemen se sikerült neki eljutnia a koordinátákat feltöltő sátortól a saját autójáig anélkül, hogy a nyakába ne varrtam volna a saját problémáimat, konkrétan a pontok importálását a GPS-emből a számítógépembe.

Most is így járt, csak most kicsit szószékbe is kényszerítettem a mágust és most elétek Tárom a tudását:

Márk:

- GPS: Garmin vs. mobil devices almás, vagy robotos, mindenki másra esküszik, de mindenképp több lábon kell állni! Legyen nálad Laptop, Garmin készülék, tablet és telefon... valamint ezeken az eszközökön minél több térkép. Nem egyféle és nem is kettő, mindegy honnan, le kalózkodod, megvásárolod, megfenyegeted Benedeket, de térkép nélkül sehová nem jutsz, nemhogy oda, ahová szeretnél.

Csonty:

- Tiszta, világos és alátámasztja az általam állítottakat.

Márk:

- Pontok. A pontokat Lustee WiFi hotspotjáról kell letöltened (bejön egy honlap, amiről a gpx fájl szimplán letölthető) Persze legkönnyebb laptoppal, de bármilyen wifi képes eszközzel meg lehet oldani, ha netán nem tudod elképzelni, hogyan, kérdezd a rendszergazdádat, vagy kiskorú gyermekedet.

Fájltípusokról pár szót: a letölthető fájl általában gpx kiterjesztésű, melyet a legtöbb mobil eszköz elfogad és a garmin gyári programjai is. Műholdképeket használó programok kml, vagy kmz google által támogatott kiterjesztéseket szeretik, kénytelen leszel konvertálni (ezt tudod neten egy honlapon, vagy egy plusz program segítségével is offline) "gdb" a garmin saját kiterjesztése, általában nem is kezeli más program, de van olyan régi, ámbár jól bevált szoftver, ami csak ezt fogyasztja, ráadásul ebből is van 2-es és 3-as verzió. Nem akarom tovább bonyolítani, sokaknak ennyire is felesleges, de ha nem akarsz magad mellett folyton egy rendszergizdát, jobb, ha belemélyedsz legalább eddig a szintig, így sok kellemetlenségtől tudod megkímélni magad, illetve tudsz segíteni a térkép, avagy koordináták nélkül maradt út szélén siránkozó Bamakos társakon (természetesen szintén megtörtént eset)

Csonty:

- Én is ezt állítom. :)

Márk:

- Hiánypótló tudástárbővítés: a két legelterjedtebb gyári Garmin program, amit illik használni a Mapsource és az nRoute, persze itt is igaz, hogy sokszor a régi jobban működik, mint az új, mert a Mapsource-nak ven egy méltatlan utódja, called: Basecamp, ami konkrétan használhatatlan, legalábbis ami a navigációra való felkészülést jelenti.

Csonty:

- Itt megjegyezném, hogy a gyakorlati tapasztalatok a készülék felhasználhatóság szempontjából is a régiségek felé mutatnak pozitívumot. A néhány éve történt protokollváltás miatt a Garmin néhány új fejlesztésű készüléke nem kommunikál visszafelé, hanem összekapcsolódásnál egyszerűen, azonnal háttértárolónak megy.

Ezt új készülék vásárlása esetén célszerű tisztázni, hiszen mi szeretnénk a saját földrajzi helyzetünket a laptopon megjeleníteni.

Márk:

- A mapsource program kezeli az útpontokat, nyomvonalakat, térképeket, ennek segítségével tudsz kommunikálni is a garmin kézi eszközöddel (letölteni, feltölteni)

Amikor megnyitod a RaceControlCar-ból letöltött gpx fájlt, nyisd meg ebben a programban! Jelölj ki hozzá egy megfelelő térképet, vagy akár váltogass ha többel rendelkezel és át fogod látni az elkövetkezendő kilométereket, ha belejössz, konkrét tervet is készíthetsz, amit akár le is írhatsz egy papírlapra, mint annak idején édesapám, amikor először ment Tarvizióba a családi Wartburggal.

Csonty:


- Végre, még egy IFA-s!

Márk:

- Amikor már sokat nézegetted, megnyithatod az nRoute navigációs programot, mely egy garmi antennával, vagy a kézi garmin készüléked antennája segítségével meg is jelenít téged és az alattad elhelyezkedő térképet, nyomvonalat, pontokat, „érdekes helyeket”

Csonty:

- Ami most jön, húzzátok alá és gyakoroljátok be. Mindenképp.

Márk:

- Ahhoz, hogy az nRoute-ba is bekerüljenek a Lustee-tól kapott feladatpontok, célkoordináta, a mapsource jobb oldalán ki kell jelölnöd az összeset (segít a Ctrl+A) majd vágólapra másolod és az nRoute alsó részén lévő információs lapon beillesztheted az „F4” útvonalpontok menüjébe. Ha netán nem látszik ez az információs lap, nyomd meg az F12-t.

Persze több módszer vezet eredményre, de nekem ez a legkézenfekvőbb, érdemes tanulgatni a gyorsbillentyűk rejtelmeit, mert ez a program még a kevesebb egeret használó korból származik, de egy zötyögő autóban marha hasznos tud lenni.

Csonty:

- Nos, eddig tartott Márkkal a beszélgetésünk, a továbbiakban elterelődött az olasz csajokra, de ezt már nem osztom meg veletek, nem utolsósorban mert Márk nős.

Lesznek még a továbbiakban is bejegyzések amikre ő inspirált, vagy az Ő szavaival fogok reflektálni a pályaíró Lustee megjegyzésére is amiben kiigazítja a pályaírás garminos voltát.

Íme:

Lustee

ui.: a pályaíró évek óta nem használ Garmin GPS-t, illetve nem azt használom elsősorban. Androidos tablet az elsődleges, a Garmin GPS-ek meg pihennek a táskában arra az esetre ha szükség lenne rájuk. :) Az offline műholdkép 99%-ban verhetetlen!

Csonty és Márk:

Igen. Az offline műholdkép verhetetlen. Csak nem kezdőnek való. A pályaírás költséghatékonyságához kell, de mi és főleg a kezdők, ne preferálják.

Az androidos tablet, viszont okos ötlet, hiszen vagyunk a mezőnyben olyanok is akinek az autójában csak igen korlátozott hely létezik. Példának hoznám, Hegedüs Urat Tokióból, akik egy 349 köbcentis Subaru szappantartóval vág majd neki a Budapest Bamako távjának.

Ide azt ötleteltük ki, hogy a Benedek által forgalmazott térképeket, Márk egy tabletre telepíti.

Aztán ha nem működik...tudjátok....a sivatag nagy és ásó is akad...

A műholdas telefonokról.

Mint említettem ki kell fizetnünk egy bizonyos FRMSA licencet Marokkó területére, ebben foglaltatik a CB és a műholdas telefonok engedélye is.

A CB-ről még azt írtam, hogy ha van rá engedélyünk, hát hadd legyen CB is.

Ez nem áll a részemről a műholdas telefonra. Akinek vagyona, féltenivalója, egzisztenciája megköveteli, hát vegyen, hozzon, használja.

Nektek mást jó tanácsolok. Igaz kicsit melósabb, nyűgösebb minden határátlépéskor Sim kártyát venni, feltölteni, kártyát cserélni és internet hozzáférést konfiguráltatni, de gazdaságilag nagyon megéri.

Itt idézném még egyetlen megjegyzés erejéig a mobiltelefonos betegségeket forgalmazó MárkAszervizt, hogy nincs még egy olyan ország, mint a mienk, ahol ennyire drága lenne a telefonálás.

Szomorú, de egyet kell értsek vele.

Afrikában aprópénzért lehet telefonálni és mobilnetezni. Marokkóban sok szolgáltató közül lehet válogatni, erős francia behatással rendelkeznek, elviselhető lefedettséget biztosítanak. Célszerű nem nagy központi szolgáltató-irodába menni, mert tömegnyomor van, az ügyintézés nem jutalék orientált, tehát meglehetősen lagymatag. Vannak egyedi esetek, mint az enyém, aki zárás után megvettem a biztonsági őr saját kártyáját, hiszen ö másnap úgyis egész nap ott ácsorgott.

Gyors ügyintézés volt, aktív és feltöltött kártya, csak a készülékemen kellett átállítani a hozzáférési pontokat.

Volt viszont egy hátránya.

Folyamatosan hívogatott egy sírós női hang, gyerekzsivajjal a háttérben és rajtam követelte Mohamedet.

Mauritánia. A lefedettsége nem frenetikus, de a határátlépés után úgyis a nyakunkba ugranak a pénzváltó kiberek. Lesz náluk Sim kártya is. Válasszuk lehetőleg a Mauritel szolgáltatót, és vegyünk, letéphető jegyrendszeres „feltöltő-kártyát” is. A konfiguráltatással óvatosan, mert az infóval nagyon le tudnak húzni. Tőlem első évben annyit vettek le, a hozzáférési pont beállításáért, amennyi a Sim+a feltöltés volt.

Következő évben megvettem a cuccot, beültem a büfébe és meghívtam a büfést egy hideg colara.

Persze, hogy viszonozta és beállította a telefonom.

Ez egy olyan eset, amiről bővebben a cikkem befejező részében szándékszom írni. Emberi hozzáállás, viselkedés címszó alatt.

Mali. Az Orange szolgáltatót találtam nyerőnek. A határon nem bizonyosan, de az első nagyváros vámudvarán tuti vannak csellengő kiberek. Hatványozottan becsületesebbek, mint mauri kollégáik.

Tunézia. Az Oredoo volt a first class. A tuniszi kikötő La Goulette nevű kisvárosa, a kis butikjaival, totál megbízható, regisztrál, feltölt, beállít. 5 Euro értékű dinárral töltöttük fel, orrba-szájba neteztünk, sőt még online navigáltam is vele két hétig, mégse fogyott el.

Szenegált és Gambiát még nem ismerem, de ígérem ha sikerül eladnom a hitelből kiadott könyvem első részét, akkor ismét kaphatok hitelt, hogy kiadjam a második részt. Abban pedig benne lesz a szenegáli és gambiai információ is.

Ezzel át is léphetünk a következő jó tanácsolásaim emeltebb szintű továbbvitelére.

Mindezen cuccainkat árammal kellene életben tartani. Semmi gond, említettem már a megtöbbszörözött szivargyújtó aljzatokat, és az USB aljzatok is segítségünkre lesznek, egy két készülékünk aksijának töltésére. Mobil és tablet, adott. A laptophoz is lehet drágán 12 V-os töltőt vásárolni. Ámde még mindig ott van, a fotómasinánk aksijának, 220 V-os töltője, a GPS ceruzakasijainak 220 V-os töltője, az asszony hajvasalója és még ki tudja mi nem, ami miatt az autónkból nem hiányozhat a 12/220 V inverter.

Sajna, okosan kell választani belőlük. Ésszel és némi kísérletezéssel egybekötve kell beüzemelni őket.

Mindeddig az autónkban egyenfeszültséggel találkoztunk elsősorban, kivéve a gyújtásunk nagyfeszültségű részét.

Nagyfrekvenciás zavarproblémáink nem is voltak eddig különösebben, max. kicsit sistergett a rádió, vagy a CB zajvágóját kellett kicsit erősebbre tekerni.

Most majd az inverterrel lesz ilyen gondunk, nyugi. Alapból, hogy is néz ki az autónk villamos hálózata?

Mi volt eddig az alap 12 V egyenfesz. aminek a testpontja azaz a negatívja az autó karosszériája.

Megy egy madzag mondjuk a hátsó lámpáig a pozitív pólussal, a negatív meg valahol a közelben a kasztnira van kötve.

Nem bonyolult. Nincs váltakozó áram következtében kialakult változó erősségű mágnese tér, és így nem generálódik semmiből „zavarfeszültség.”

Nézzük az alapelvet. 220 V váltakozó irányú, szinuszos görbéjű feszültség van az otthoni konnektorodban. 12 V-ra redukálni úgy tudjuk, ha egy meghatározott menetszámú tekercsbe vezetjük, melyet egy vasmagra tekertünk. A váltakozó irányú feszültség a vasmagban egy változó nagyságú elektromágneses teret hoz létre, mely egy újabb kisebb menetszámú tekercsben, egy kisebb feszültséget indukál. Ezt a kisebb, (12 V) feszültséget még diódákkal egyenirányítjuk és végső simításként kondenzátorral pufferoljuk. Sikerült eljutnunk egy ugyanolyan 12 V-os egyenfeszültséghez, mit ami az autónk akkumulátorából is kijön.

Jó.

De nekünk most akkor is ennek a fordítottja kellene. Csak ez ebben a formában nem működik. A tekercsünkbe hiába vezetünk be egyenfeszültséget az egy egyenletes mágneses mezőt hoz létre, ami nem indukál a nagyobb menetszámú tekercsünkben 220 V-ot.

Nem jön ki belőle semmi.


A problémát az inverterek úgy orvosolják, hogy egy „négyszögjel generátorral” megszaggatják a szép egyenletes feszültségünket, ami az aksi felől érkezik. Kismilliószor gyorsan kapcsold fel a szobádban a villanyt!

Na, valahogy így. Lehetőleg minél gyorsabban, hogy spórolni tudjunk a vasmag méretével.

A megszaggatott feszültség már képes indukálni, és elméletileg megérkezik a számolt frekvencia s a tekercs menetszámának megfelelően a 220 V.

Ez a kapcsoló üzemű tápegységek óvodás szintre butított elve.

Egy baromi nagy bukkanó van a dologban. Minden egyes ki, és bekapcsolási pillanatban van egy felfutó tű. Nem elég, hogy nem szép hullámos szinuszgörbe érkezik, hanem egy fogcsattogtató négyszögjel, amiben vannak a számítógép, az akkumulátor, és mindent legyilkoló tűszerű szurkálások.

Az olcsó, kicsi kínai invertereket most felejtsétek el. Azok minimális, vagy éppen semmiféle szűrő és vágórendszerrel nem rendelkeznek ezek ellen a felfutó tűk ellen.

Te semmit nem veszel észre. Bedugod, működik? Működik, kijön belőle a 220 V.

Csak lehet ettől a pillanattól kezdve nincs CB-d. Mert olyan szinten sistereg, sivít, síkit, hogy kénytelen vagy fullra tekerni a zajvágót és ezzel lerontottad a vételi lehetőségeidet.

Aztán, hogy mikor hal majd meg, az az aksi, amit ilyen invertertől töltenek...azt nem tudom.

S most jövök vissza a testelési pontokhoz, mert eddig nem volt vele bajunk. Most már van nagyfrekvenciás zavarunk, mert a kasztni minden egyes külön testelési pontjához képest, létrehoztunk egy áramkört amibe bele tudunk gerjedni. Sokat nem tudtok vele csinálni.

Rosszul fogalmaztam, nagyon sokat tudtok vele dolgozni, annak reményében, hogy egyszer majd csak tökéletes lesz.

Nem vagyok irigy.

Megosztom, hogy csináltam.

Sose, egyszerre kettő, vagy több fejlesztést!

Egyet fejlesztel és teszteled.

Ha minden oké, továbblépsz és építesz rá.

Pl. beépíted a rádiót. Szépen ad, szépen vesz.

Mellészuszakolod az invertert.

Kipróbálod és azonnal kiderül, hogy közel van. Távolabbra szereled, jobb de még mindig gáz. Persze, mert a testelési pontot a CB-hez az autórádiótól párhuzamosítottad le, az invertert meg a szivargyújtóba dugtad, aminek a testpontja a kasztni egy másik pontján van. Máris kialakult egy hurok, zavarfeszkót indukáltál magadnak.

Szüntesd meg mindkét testpontot, le légy lusta, építs ki egy központit, ahova mint csillagpontba leviszed az összes ilyen jellegű testpontot.

Nincs, hurok, illetve rövidre van zárva.

Működik?

Most léphetsz tovább.

Bedugsz egy fényképezőgép 220 V-os töltőt. Minden rendben. Kihúzod,

Bedugsz egy ceruza aksitöltőt. Működik, nincs zavar. Mellédugod a fénykepézőtöltőt. Működik.

És így tovább...

Majd amikor eljutsz a laptopod, sajnos szintúgy kapcsolóüzemű tápegységéhez, akkor újra kezdődik a kálvária. Ne add fel.

Ügyelj arra, hogy a 220-os egységeid ne földelt dugóval rendelkezzenek, hanem kettős szigetelésűek legyenek. Ugyanis a magyar szabvány szerint a testpont azonos a földponttal, aminek örömére újabb hurkot hoztál létre. Ha az eszközeid kettős szigetelésűek, ott a dug villában nincs földelés, azaz egyetlen ponton csatlakozol a kasztnihoz. Az invertered 12 V-os betáplálási pontján.

Az invertered se legyen földelt, mert nyáridőben ha a combod hozzáér a sebváltó fémrészéhez, bepisilsz rögtön.

Kicsit mókás, de nagyon megrázó.

S, végül: ha valamivel nem boldogulsz, szokd meg.

Nekem a Trabi teljesen puritán, komputer nélküli vezérlésébe és visszajelző rendszerébe egy nagyon ütős hibát hozott az inverter.

Egyetlen konfigurációban, amiben működő inverter a laptop kapcsolóüzemű tápegységével a teljesen lemerült aksit töltöm, 10 perc leforgása alatt felforralom a hűtővizet. Eleinte ebben az esetben félreálltam, hűtöttem, ellenőriztem és miután mindent rendben találtam továbbindultam.

Újabb 10 perc múlva újfent forraltam a vizet.

Közel 5-6 napig tartott míg felfogtam, hogy nem forralom a vizet. A LED szegmenses visszajelző bolondul meg és virítja be a piros lámpát. A mai napig nem sikerült megoldanom a rejtélyt, úgy hogy úgy tettem, ahogy azt nektek is tanácsoltam. Megszoktam.

Itt még egy kitételt teszek. A tesztelések minden esetben valós körülmények között és lemerült aksikkal történjenek. Az otthoni labor körülmények csak építeni ideálisak, tesztelni nem. A terhelés nagyon fontos. Az érintkezési pontok, csatlakozási pontok kontakt hibáinak felderítése sose fog a garázsban kiderülni.

Az is fontos, hogy a laptop aksiját valóban tölti e a rendszer, vagy csak életben tartja. Miért is? Mert ha csak életben tart, és nem tölt, akkor minden önindítózás esetén ki fog kapcsolni a számítógéped.

Kapcsolhatod be, rakja össze az agyát. Újra feláll a rendszer, vagy éppenséggel helyreállít, nyithatod meg a keretprogramot, keresni fogja a GPS-t, és mire mindez, minden egyes megállás és autóindítás esetén eljátszódik, kirabolsz egy gyógyszertárat, nyugtatóért.

Aztán, hogy hova is tegyük az autóban ezt az egész hóbelevancot?

Az Ebay meg az amazon is biztosít számodra mindenféle laptop, GPS tartó rendszereket. Van hajtogatható, meg forgatható változat is.

Hagyd el.


Kis költségvetés. Most menj be a nagy bevásárló központba. Ezt ritkán szoktam javallani, de de most a TV osztályon nézelődve keresd ki a számodra ideális plasma-tv-falra-fogatót.

Legyen kicsit állítható, dönthető mert napsütésben nem árt ha el tudjuk fordítani a ráeső fényből.

Lesz egy masszív falra fúrható része, ez kerül majd a műszerfalra fogatva. Természetesen a navigátor mell, vagy térdmagasságába. A TV felfogató része egy X-man stílusú kereszt lesz, egy-egy furattal a végén. Nem. Nem fúrjuk át a laptopot és átmenőcsavarokkal nem csavarozzuk fel.

Hanem feltúrjuk otthon szüleink örökségét a mai korban retró-nak nevezett készülékekért. Lemezjátszó, Unitra, MK-29 kazettás magnó, hordozhatónak titulált VHS videolejátszó. Mérettől függően a hátlapjuk leszerelve ideális fészek a laptopunknak vagy nagyobb tabletünknek. Ez a tulajdonképpeni műanyag féldobozt süllyesztett fekü csavarokkal fogatjuk fel az X-re és az érintőképernyőt figyelembe véve gumi-pókozzuk a lapi-topit a helyére. Ha volt egy csöppnyi gógyink és az imbusz-fejű állítócsavarokat kicseréltük a tetőcsomagtartókon alkalmazott kézzel meghúzható csavarokra, akkor menet közben is tudjuk hangolni a képernyőnk állásszögét.

Vagy a navigátorunk hiányában magunk felé is tudjuk fordítani.

Uff. Én beszéltem.

Csak azért mert eddig minden felelősséget és garanciavállalást eddig másra toltam. A hibákért meg elásattam őket a sivatgban, vagy lelövetést javasoltam.

Most én teszem a kisujjam a guillotine alá. Az amit a túrafelszerelésekről leirok, az úgy van.

Ha nem, hát nyisszantsátok.

Huszon-évek óta túrázom, hegyet mászok, expediciózok.

Minden ami leirásra kerül, az gyakorlatban lett kipróbálva.

De lássuk az elejét.

Hátizsák amibe pakolunk, hálózsák amiben alszunk, derékalj ami elszigetel bennünket a földtől és sátor ami megvéd a hidegtől, esőtől vagy a szúnyogoktól:

EGYIKBŐL SEM A NAGYBEVÁSÁRLÓ KÖZPONTOST!

Igenis hátizsák.

Mert ugyan a gurulós bőrönd divatosabb, de a düne tetején vonszolni nem a legjobb ötlet.

Minél tömöttebb a pénztárcád, annál kisebb hátizsák elég.

A 40 literes zsák belezsiványkodható a kézipoggyász kategoriába, de akkor legyen balekod aki a cuccod döntő részét és a szuvenirjaidat haza transzportálja a verseny végén.

Az 50-60 literes változat már több minden megmentésére elegendő, ezt feladott csomagként lehet repültetni.

A 70-80 lieterrel meg lehet kerülni a világot.

Irok néhány neves céget. Az európai gyártásban a legjobbnak a Deuter céget tartom. Hajdanán fej-fej mellett volt az élettartam garanciát vállaló Karrimor-al, de változtak az idők, a Karrimor ára maradt, a minösége meg a béka segge alá csúszott.

A piacvezetők között van még az Osprey, azt hiszem amerikai. Könnyü, erös, kicsit drága. Ha a tartósságot veszem alapul, akkor ár/érték arányban nem a legjobb. Viszont ha lusta vagy nehéz hátizsákot cipelni, kétségtelenül a legkönnyebb. Feltöröben van egy uj német cég, a Jack Wolfskin. Jo cuccai vannak, de kabátban toplistas és Gore-Tex technológiában, hátizsákban középszerü.

Vannak még jó márkák, Tatonka a németektöl, Vaude az osztrákoktol, Mammut Svájcbol és North Face, Amerikabol. Erös középszintet hoznak, bár a North Face szerintem nagyon lefelé ivel, amiota városi turázó célcsoportot nézett be magának.

Ezek mindegyike tudja az ergonomikus hátszerkezetet, a több ponton történő hevederállitas lehtőségét, a tárzsebeket, erös Cordura anyagokbol készülnek, belul pedig vizzáró galvanatúrával vannak ellátva. Általában az árukban benne foglaltatik azért egy esövédő huzat is.

Derékpántjuk van és a fejrész hevederzetének lazitásával lehet a térfogatukat növelni.

Hálózsák.

Nem mindegy, hogyan ébredsz. A legrosszabb lap-leosztás, ha Te kipihenten, mert jó hálózsákban békésen komfortosan aludtál, de egész nap melletted fog nyekegni, a kinai hálózsákban egész éjszakát átdidergö társad.

S, ne magyarázkodjon azzal, hogy az ö hálozsákjára is rá van irva, hogy „mínusz huszonötös”

Egy hálózsák megválasztásánal a legfontosabb kritérium a komfort-fokozata.

Nem az extrém fokozata! Az csak a reklám helye. Nézzük sorrendben mivel is lehet szigetelni a hálózsákokat.

Alapból volt a kökorszak idején a vatta-tömités, ezt még nem is hivnám hálózsáknak, csak zipp-záras paplannak. Nehéz, mint a dög és max.5-10 fokos éjszakai hőmérsékletre ajánlom. Ilyet akkor hozz, ha IFA-val jössz.

Lényegesen jobb höszigetelö képességgel rendelkezik a lyukas-vatta, neve Hollofil. Ez tulajdonképp egy csöszerü szintetikus szál. Ezzel már le lehet menni fagypont környékére. Kicsit még méretben mindig nagy. A következö fokozat az un.Quallofill. Ebben sok kis csö fut a szintetikus szálban. Nagyon jo höszigetelő képességgel, akár fagypont alá is.

A csúcs, persze árban is a kanadai lud nyakpihéivel töltött, én úgynevezem tollyús hálózsák.

Kimondottam magashegyi és extrém túrákhor ajánlom.

Könnyü, kicsire csomagolható, csak van az éremnek egy másik oldala is.

Ez pedig a tartósság. A sorrend forditott. A zipp-záras paplant még unokáink is használhatják, a szintetikus multi zsákok néhány évet tudnak, a toll-töltésü zsákhoz én magam alkottam garancia fogalmat. 100 napos garanciának nevezem azt, amit tudnak. Kifekszed a zsákot, összetöröd pihéket, összezömited a pihéket és bár lehet, hogy formailag még hálózsák marad, csak éppen fázni fogsz benne.

Ide is irok néhány neves céget.

Magyarrszágon az Alto nagyon jó volt. Ha használtban tudsz szerezni, becsüld meg.

Itthol a forgalmazók eélg jó áron kinálnak North Face-t. Nullas komfortfokozatu elég. Közepes méret összecsomagolva, közepes sullyal.

Németorszagban a Deuter és a Salewa a nyerő. Érdekesség, hogy a Salewa maci-kkal jelöli a komfortfokozatot.

Egy maci, nyári.

Két maci: késö tavasz- nyár- kora ösz.

Három maci: tavasz, nyár, ösz.

Négy maci, négy évszak.

Franciaország: a Carinthia cég verhetetlen hálozsákban.

Svájc: Mammut

Amerika: Mounten Hardwear

Sok az info?

Akkor mesélek. Nagyon nem vagyok Pláza mumus, de hajdanan, amikor minden neves hegymászóboltunk a plázákban is képviseltette magát, hát én is elkommandoztam egybe, körbeszimatolás céljából.

Az eladók, vagy inkább hosztessek kinézetéből az jött le, hogy életükben közelébe sem szagoltak bármiféle hegynek, de a jutalékos rendszerük nem engedte, hogy szabadlábon nézelődjek.

Ha már kell, hát beszélgessünk.

Mit is keresek én?

Profi hálózsákot?

Nagyon szuper! Igaz, hogy az én általam felsorolt régi nagy cégek zsákjaiból nem tud ajánlani, de itt van ez a kimondhatatlan nevü, xin-huan-csingi-ling zsák, ezzel a tipussal nemrégiben még a Himalájára is elindultak...

Nagyon köszöntem a kedves kisasszony lelkes tájékoztatását és megismételtem az elöbb felsorolt ismert, neves cégek iránti igényemet.

Hát én tényleg nem értem? Ez a xin-huan-csingi-lingi tényleg olyan jó, hogy Ő még arra is hajlandó, hogy a saját jutalékából 5% kedvezményt rám ruházzon!

Sajna abszolút bunkó módon reagáltam le a kedvességet. Felemelve a félautomata hágóvashoz tervezett Meindl Island bakancsom, megmutattam a talpán lévő kopást:

-Tudja, kedves Kisasszony, ez a kopás nem itt a plaza szőnyegén lett...

Térjünk a sátrakra.

Autoval jöttök, repülővel mentek. Ezesetben a sátor megy a levesbe. Jo lesz a Dechatlonos.

Ha hosszabb távra terveztek és máskor is használni akarjátok, akkor két kritérium legyen a mérvadó. A sátor összecsomagolt mérete, sulya. Valamint a ráirt viznyomásállóság mértéke. Az elsö adatok minél kisebbek, az utobbi minél nagyobb legyen.

Az már nem is kérdés, hogy egy sátor, akkor sátor ha az két rétegüés aluminium-molibden vázas.

Lehetöség szerint legyen két bejárata, legyen fire retarderes és jó ha van hógallérja.

Már megint értetlenkedsz, látom!!

Ha a sátrad egyrétegü, hajnalban a leheletedből lecsapódó pára a fejedre hullik vissza. A müanyagvázas sátor hamar eltörik és javithatatlan a pálca. Az alu-molibdén eltörik, a tört részt lefürészelve lehet tovább használni, mert általában nem hasad végig. Kicsit roggyantabb lesz a sátrad, de állni fog. Két bejárat elöny, mert a társadnak nem kell átmászni rajtad, ha éjjel ki kell mennie könnyiteni magán. A fire retarderes sátorban lehet nagy szél esetén is fözni egy kis teát, vagy kávét mert nem kap a sátorponyva lángra. A hógallért meg homokkal is meg lehet tölteni, hogy a cövekek hiányát kijátszuk.

A cégek.

Részemről Salewa. Középár, középszint, középsuly és német precizitás.

Példaként a Hell 50dkg-val kevesebb és háromszoros ár. 200Euro/600Euro. Nem mindegy.

Nagyon jó még a Hama, hógalléros téli változata és a Coleman sátrak Fire Retard változatai.

Az olaszok is gyartanak sátrat, jelen van a piacon apropénzért a Ferrino és Camp. Jók, de annyit nem érnek hogy a repülön plusz pénzt fizessetek a hazaszállitásáért. Ha ilyet vesztek hagyjátok kinn. Adományozzátok el rászoruloknak.

Derékalj. Általánosan elismert neve a polifoam. Ebben a nevben, ezzel a formában ennyi elég is. Nem kell önfelfujós matrac, azaz thermo-rest.

A szúrós növényeket, amivel pedig tele van Afrika, nem birja.

Ruházat.

Télböl indulunk, nyárba érkezünk.

A sivatagi bakancs eddig jol muzsikált.

Preferálom a Lowa Desert Elite modelljét, azzal boldogulsz az Atlaszban éppugy,mint a Szaharában. Gore-tex, azaz lélegzö anyag, fele cordura fele valodi bőr.

Ha drágállod vegyel Haix bakancsot.A magyar katonák is azt hordják misszióban.

S, legyen ennyi elég a katonai ruházatból. Tudom, hogy strapabiró és célszerü, nekemis van komplett légiós és magyar ejtöernyös ruházatom is, mégis otthol hagyom.

Olyan helyre indulunk ahol nemrégiben még harcok dúltak. Marokkó és Mauritánia a nyugat szaharai tartományért marakodott, Maliban véres polgárháború dúlt. Mauritánia egyes feltételezések szerint tele van az iszlám állam kiképzőbázisaival.

Ne provokáljuk őket. Maradjunk civilek.

A lábbeliről még pár szót. Ha a vérprofi gore-tex bakancsunkba sóherségből, kinai nájlon-zoknit húzunk, ne csodáljuk ha harmadnap a cimboránk könnyes szemmel ül mellettünk.

Legalább fehér tennis zoknira áldozzunk. A legjobbak persze a kimondott „trekking” zoknik, de erős középszint a dechatlon arpenaz sorozata is.

Újabb lábbeliről pár szót. Szandál. Sportszandál. A legjobb. Nem a fürdőszoba papucs és nem a nagyapánk retro bőrszandija. A sportszandál jó vezetni, jó a hotelben téblábolni, jó benne begyalogolni az óceánba. Nem utolsósorban ajánlom zuhanyzás esetére is. Nagyon prima lábgomba tenyészeteket lehet összeszedni akárhány csillagos hotelben is. -Ennek a bakteriális problémának a kiküszöbölésére van az az alpári megoldás, hogy a fürdőszobatálcát elöször pisild le, aztán a zuhanyrózsával öblitsd le. Mondhatsz amit akarsz, hogy ilyen undoritó, vagy olyan gusztustalan.

A vizelet kisavazza a bacikat.

Erröl egy érdekes sztori jut eszembe, és természetesen nagyon tökéletesen beleillik a jótanácsolásaimba is.

Tavasszal egy röpke 800km.-es gyalogturan vettem részt, neve: El Camino.

Volt több mentoráltam, akiknek segitettem és az egyiktől „Pál-atyától” érdekes dolgot tanultam.

Egyetlen kenöcsöt hozott magával, minden problémára. A gyulladásos börbetegségre éppugy alkalmas csodaszert, mint a börkiszáradásra, vagy éppen a napsütés okozta leégésre.

Kaptam belőle én is egy adagot, de ha megmondtam elöre mi az, egyetlen nöszemély se volt hajlandó magára kenni.

Fúj, de undoritó!

Tehéntőgy kenöcs volt.

Tökéletes. Antibakterizál és gyulladáscsökkentö, semmiféle allérgén cucc nem lehet benne, hiszen tejjel lesz kapcsolatban.

Ha van gazdaboltos ismerösötök, csomagoltassatok vele. A sivatagban kiszáradt, berepedezett bör ápolására tökéletes.

Most pedig ezért a titkos receptért, mindenki bedob a kalapomba 50 eurót!

Lábbeli. Sportszandálban szerintem legjobb a Teva. Másodsorban a Keen se akkora kin, amennyire a neve az. Zartabb szandikat gyárt, aminek előnye, hogy nehezebben kerül bele a kavics. Hátránya, hogy nehezebben lehet kirázni is belőle.

Nadrág. Három réteg. A januári startnál ugyis fázni fogsz.

Elsö réteg egy „cica-naci” Birkából! Alsóöltözetnek hivjuk, a nadrág alatt viseljuk, de ebben alszunk a hidegben is, ha a hálózsákot karcsúnak érezzük. Legdrágább az Iceberg, közepes a Odlo, elviselhetö még a Sotto Zero.

Ezek mind „birkák” azaz 100% gyapjubol vannak.

A Mc.Kinley viszont az olaszok remek terméke, szintetikus müszál. Másnap már véresre vakarózol benne.

Nadrágból le-zippelhető száru oldalzsebes nadrág praktikus. Ezt nem is ragozom túl.

Jókat gyárt a Columbia és a North Face.

Esövédő Gore-tex nadrág. Leginkább a Jack Wolfskin birja. Lehet bármi márka különben, ha a szára alul bővithető. Ezesetben nem kell a bakancsot lerugni a fel és leöltéséhez.

Miért is fontos ez? Mert ülsz a szép tiszta nadrágodban a jobb egyben. (Gyengébbek kedvéért az anyós, avagy a navigátor ülése.)

Szóval ülsz a jobb egyben békésen, amíg csak egy trutyis gázló közepén felül az autó.

Hajrá csörlözés.

Most még az ülésben felhuzod az esövédőt és máris indulsz csörlőkötéllel csuszni-mászni a dagonyában.

Ha végeztetek és szárazon áll a szekér, letolod magadról egy mozdulattal és kiforditod. Jobb gyártó esetében van egy nagy zseb az ülep-részen amibe pont bele lehet csomagolni. Ha zseb nincs, akkor zsuppold bele egy kukás-zsákba.

Máris visszaülhetsz a jobb egybe és nem sároztál össze a plafonig mindent.

Felsöruházat.

Póló, ing.

Póló tökmindegy, szeresd és kész.

Ing. Nem hétrány, ha könnyü extra gyorsan száradó anyag. Ezesetben még a szintetika se nagy baj, a póló ugyis alatta van. Egyébirant a szintetikus ing a forró napsütésben, szinte égeti a bört.

Szintugy mint nadrágban a Columbia es a North Face cégeket preferálom.

Sokzsebes málhamellény.

Ami a szive vágya. Rengeteg kacatot hordunk magunknál egy-egy ilyen túrán, a mellényben sok minden elfér. Az nem árt, ha több mellényt hozol, akkor egyforma zseb elrendezésüek legyenek.

Igy a mellénycserekor nem kell újratanulnod, hogy minek, hol a helye.

Pullover. Uj szót tanulunk gyerekek: polartech.

Ezt az anyagot először az ürhajózásban alkalmazták, a Nasa fejlesztette ki.

Mikrofibrás szerkezet elsösorbani jellemzöje az egy négyzetméterre levetitett nettó tömege.

Ez alapján különböztetünk meg „100”-as polárt, amit alsoöltözetnek ajánlok.

„200”-as polárokbol elsösorban a könnyü pulcsik készülnek, de ezeket már nem húzzuk bele a nadrágba. A „300”-as polár pedig leginkább a kabátok belső, kivehetö béléseként funkcional.

Természetesen ezek elmüködnek egy könnyü kabátként is. Szivják a vizet és nem taszitják!

Ami polár és taszitja a vizet, azt ellátták kivülről esőálló réteggel, neve Softshell. Elsösorban könnyü kabátként alkalmazzuk.

A csúcs itt, ha a Softshell még Windstopper is, ami plusz szélállóságot garantál.

Kabát. Legyen Gore-tex, azaz lélegző anyag. Komfortosabb minden esetben. Hát még meleg esőben, amikor egy nem lélegző esővédö a hátadra tapad.

Mindez persze jelen van, akár egyben is. A mai modern hegymászókabátok megfelelöen variálhatóak a kivehetö bélésükkel, esetleg a le-zippelhető ujjaikkal. A paicvezető itt jelenleg a Jack Wolfskin és a francia La Fuma.

Hajdanán volt ebböl a technikából Salewa kabátom, 8 esztendeig szolgált. Aztan természetesen ujra Salewát vettem. Az 8 hónapot se tudott. A kabát belsö részén lévö membrán egyszerüen a hátizsak vállpántjainak sulya alatt kikopott, feltúrósodott,elmázgálódott.

Mit, hol vegyünk meg?

Ahol azok a legolcsóbbak. Magyarországon csak végszükség eseten. Okulásként irok egy esetemet:

A belváros egyik nagyhirü hegymászóboltja büszkén hirdeti, hogy csak itt és most, mivel utolsó darabos, 50% kedvezmennyel juthatsz profi Mammut hálózsákhoz.

Elsétáltam arra, mert kiváncsiságom véghetetlen. Igaz volt. Profi, svájci Mammut volt még a polcokon, néhány darab formájában.

Internet és simogatós telefon korában, nem bonyolult a kontroll.

Megnéztem ezt a terméket mondjuk egy Párizs belvárosi, spec, bolthálózat honlapján.

Annyi volt. Az 50% -os ár, pont megegyezett a párizsi teljes árral. Gusztus kérdése, én nem azért vásárolok Francaiországban mert sznob vagyok.

Hol is?

Ausztriaban érdemes odafigyelni a szezonvégi kiárusitásokra, Németországban, ott vannak a Tatonka, a Deuter és a Jack Wolfskin szaküzletei. Az akcios termékeikről már a neten is értesülhetünk.

Franciaországban a Wieux Camper és az Expé bolthálózat hüségkártyával, nagyon jól kigazdálkodható.

Italiában ha járunk, a Cisalfa üzleteit ajánlom bogarászásra.

Direkt nem szóltam a távolabbi nemzetek termékeiröl, 2000 km.-et ne utazzon senki egy-egy felszerelésért, mert akkor tényleg többe kerül a leves...

Igy aztán, bár ismerem öket, nem emlitettem a skandináv országok Falljraven és Viking termékeit, se a Hispánokat, holott Spanyolországban „túraboltot” un.Caminotécát üzemeltö barátaim szakértették a cikksorozatom ezen részét, meg óvva engem a kisujjam lenyisszantásától.

Köszönet érte.

Zárszóként, még három dolog.

Bicska, fejlámpa és egy ultrakönnyü ingzsebben hordott fotomasina.

Bicskád és fejlámpád legyen saját. Ne kéregesd folyton a cimborádét, mert egy hónap múlva megőrül tőled.

Egy kis fotomasina, ami abszolút kéznél van, gyakran sok hülye helyzetet megold. A hirtelen beeső fotótémáknál a nagy-géped szinte sosincs kéznél. A hirtelen jött informáciok megörzésére is tökéletes. (Valaki mutat egy pontot a térképen és meg kellene jegyezni, látsz egy jo hotelreklámot cimmel és meg kellene jegyezni, benzinkutnál fefotózod az árat és a hazafelé uton tudsz majd vele kalkulalni, stb.)

A Fotózás témájának kidolgozására egy profit kértem fel, remélhetőleg nem csuszik ki az időkeretből és meg tudom osztani Veletek Horváth Matyi természetfotós barátunk jótanácsait.

Megtisztelő a felkérés, hogy részt vehetek néhány tanáccsal az írásodban. Azzal kezdeném, hogy muszály két részre osztanom a tanácsaimat. Az első részt azoknak szánom, akik már kicsit komojabb szinten űzik a fotógyártást. A második rész azoknak, akiknak a fotózás annyiból áll hogy lenyomja a gombot, és valami lesz a képen.

Kezdjük a nem kezdő kategóriával. Ők érteni fogják a következő sorokat.Szóval én a 2016-os Bamakóra, amit vittem az a következő volt. Egy váz, Canon 6D. Objektívek, canon 100 mm f2,8 makro, Sigma 150-500 mm nagytele, canon 24-105 f4, egy 14mm halszem, közgyürüsor, 2 db vaku, rádiós vakuvezérlő, és sok sok akumulátor+ töltők.

A tanácsom, hogy ezt ti ne tegyétek. Fölösleges. Amit használtam az a gépváz+a 24-105mm obi, és néha a halszem. A többit cipeltem fölösleges tehernek. Ami viszont kell az pótaku, és töltő. Töltőből legalább 2 db mert ha egy van, és tönkremegy, akkor szívás. Már szinte minden akumlátor fajtához lehet 12 V-os töltőt kapni jó áronn, ami a szivargyújtó aljzatról működik. tehát ha egy ilyen útra mész mint egy Bamakó rally, akkor gépváz+ egy nagyobb zoom tartományu obi, amit nem cserélgetsz. Anélkül is tele lesz porral, homokkal mire hazaérsz.

De mit vigyél ha laikusként szeretnél jobb minőségü képeket csinálni. Olyanokat amik egy monitoron is élvezhető kategóriát képviselnek?? Hát ne egy néhány ezerért vásárolt kompakt gépet. Felejtős. Csak arra való hogy hazaérve szidjuk hogy mennyirre szarok lettek a képek, nagyban visszanézve. Amit én ajánlok az a bridge kategória. Elérhető áron kapsz egy kompakt gépet, amivel autómata módban képes leszel jó minőségü képeket csinálni. Olyanokat, amiket örömmel nézel vissza majd a monitoron. itt is figyelni kell arra hogy legyen pót akunk, és töltő is kell egy taralék.

Egyszóval, ne bonyolítsuk túl. Csak egyszerűen.

Autós túraszervezés, túrázási és felkészítési tanácsok
1. rész
2. rész
3. rész

4. rész

5. rész