Legfrissebb Trabant túra: Kaukázusok

Autós túraszervezés, túrázási és felkészítési tanácsok - 1. rész

Hogyan Bamakozzunk Kis Költségvetésből - 1. rész

Nem tudom mire véljem ama megtiszteltetést, hogy néhányan a jövendő Bamakosok közül a Spirit és a túra kategóriából engem kerestek meg tapasztalat megosztás céljából.

Segítőkészségem híre még nem terjedhetett így tova, tehát gondolom a szószátyárságom adta az alapot.

Mindenesetre a feladatokat lemosni magunkról a legkönnyebb dolog, így aztán irányíthatnám az érdeklődő elsőáldozókat a Bamako hivatalos honlapjára, vagy csinálhatnék bizniszt a most kiadott Trabant expedíciós könyvemből.

Nem így lesz.

Megírom itt és most részletesen és reményeim szerint használható formában, mit IGEN és mit NE a Bamakon.

Ez nem a Szentírás lesz, azt majd kinyomtatjátok magatoknak és úgy fog kezdődni, hogy Itiner.

Az általános dolgok meg tényleg fenn vannak honlapon. Amit itt jegyzetelek le az személyes tapasztalás, vagyis a saját meglátásom. Az is elég szűk keresztmetszetű, hiszen a 12 futamból, kettőt teljesítettem. Az Öregek tanácsában tehát még bőven nincs helyem.

Ugyanakkor megjegyzem, 1994-ben kerekedtem először utazásra és az elmúlt 23 évben 141 külföldi turnén vettem részt. Ebből volt 3 napos motorcsónak vásárlás, de volt 2 éves párizsi munka is egy Paris-Dakar versenyző mellett.

De, térjünk a lényegre. Afrikába megyünk!

Hagyjuk itthon az otthont.

Holt hamvába hal az egész Bamako, ha kivonszoljuk a hátunkon a vállalkozásunk nyomorúságát, a balhét az asszonnyal, stb.

Ami nekünk itt, a nem versenyzőknek jár, az a buli, az afrikai érzés, egy kis plusz adrenalin.

Nekünk nem kell befeszülnünk a teljesítmény és a kiértékelés miatt.

A januári indulás előtt építsünk valami „lomot”, lehetőség szerint vasból.

Ne legyetek olyan extrém hülyék, mint én aki ragaszkodom a Duroplaszt Trabantjaimhoz.

Ha van valami jármű, próbaképpen veselkedjetek neki a „hagymás Dakar”-nak.

Közismertebb nevén a Budapest-Makó futam.

Az autó is lényeges hogyan viselkedik, mit bír el, de én lényegesebbnek tartom azt, hogy mi van az autón belül. Akivel most két napot nehéz volt kihúznod, azzal felejtsd el a Bamako két hetét!

Én gyakorta játszom a „Bohóc”-ot, de a bohócnak mindig is volt mondanivalója.

Tehát, nagyon fontos a Társ.

Az anyagi függőség éppoly megrontója ennek a játéknak, mint az Úr-Szolga viszony.

Az egyenrangúság is felejtős, akkor egymásra mutogattok majd a felelősség felvállalása miatt.

Tehát első effektíve jó tanácsom: a résztvevők mindegyike egy közös számlára fizessen be egy nagyobb összeget. Ha kilép a buliból, delegálhat maga helyett mást, de a lóvé marad. Így a többiek nem bukják a vállalkozást.

Második jó tanács, főnök kell.

Kell aki meghozza a felelős döntéseket és tartja értük a hátát.

A többiek kapjanak vétójogot. Ez úgy néz ki három emberre lebontva, hogy a főnök döntését egy embernek támogatni kell. Ha mindkét társa megvétózza, akkor az stornó.

Ne röhögjetek, ez nem lesz vicc, amikor ott álltok majd a kétkerék-meghajtású lommal a B2 Beach lejáratánál.

Lemenjünk-ne menjünk?

Nem érted, mert még nem voltál a B2 Beach-en?

Nem baj, amikor odaérsz majd megérted. Addig csak annyi a lényeg, hogy legyen az autóban egy felelős döntéshozó.

Most még ott járunk ugyanakkor, hogy végig harcoltátok az alföldet, letudva a makói futam.

A papírügyek intézése lesz soron.

A Bamakos Évit ne idegesítsétek fel!

Én már egy csomószor megtettem.

Azóta eláll a fülem, csámpás vagyok, romlik a látásom és megrendült az egészségem.

Szerintem meg woodoozott.

Szóval Ti inkább tartsátok be a határidőket, írjátok meg olvashatóan a papírokat, jelenjetek meg az adott időben a Bamako irodában.

Akkor hosszú életűek lesztek.

Azért egy-két hülye kérdés bele szokott férni...

Az irodai papírokon kívül, újabb jó tanácsom; az eredeti papírjaitok fénymásolata igenis legyen eldugva az autóban is. Sőt legyen be szkennelve és elküldve e-mailben saját magatoknak.

Láttunk már autót amit feltörtek, autóst akit megloptak. Ne Ti legyetek akik hazafordulnak papírok hiányában.

Van egy-két életét agyonbonyolító ismerősöm is, aki a tolvaj-rabló-simlis gárdának előtérben tart egy gagyi szettet.

Nincs szerintem jelentősége.

A rablás-lopás nem mindennapi élményünk. Úgyis a valós pénztárcád adod oda idegességedben.

Az autófeltörők meg tapasztalatom szerint módszeresek. Tőlem legalábbis szoktak vinni mindent, ami érték.

De, ne ezen aggódj!


Kicsi az esélyed, hogy pont Te fogsz így-vagy úgy pórul járni. A fölösleges aggódással meg csak begenerálod magatoknak a bajt.

Majd egy következő cikkemben írni fogok a helyes viselkedésformákról is Afrikában, hogy elkerüljétek ezt az áldozat effektust.

Most még néhány sorban az alapfelállásról.

Ne lihegjetek túl semmit!

Ne költsetek túl sokat semmire!

Ne építsétek túl az autótokat!

S, legfőképp: Ne terheljétek túl az autótokat!

A tajtékoztató cikkemet bár nem szerettem volna bő lére ereszteni, azt látom, hogy legjobb lesz tematikusan felosztani a javaslataimat.

Azaz ezután az első általános bevezető felheccelés után írok még egy autós technikai tippelést, építésről, biztonságtechnikai dolgokról, navigációs ötletekről és személyes felszerelésről.

A befejező, harmadik részben pedig, az afrikai mentalitásról, viselkedésről, udvariasságról, gasztronómiáról és a szállásokról.

Autós túraszervezés, túrázási és felkészítési tanácsok

1. rész

2. rész
3. rész
4. rész
5. rész